Magda Marinko, a szabadkai halálosztó

Húsz évvel ezelőtt nem akadt olyan ember Magyarországon, aki ne hallott volna Magda Marinkóról. Az ország akkori közvéleményét egyenesen sokkolták azok a borzalmas események, melyek révén a Szabadkán született bűnöző hírhedtté vált. Magda Marinkót előre kitervelten, nyereségvágyból, több emberen, részben különös kegyetlenséggel elkövetett emberölésben találta bűnösnek a Fővárosi Bíróság. A szabadkai származású férfi nevéhez nemcsak a brutális rablógyilkosságok, de rengeteg mítosz és legenda is társul, melyek igazságtartalmára nagy valószínűséggel soha nem fog fény vetülni.

Magda Marinko 1963. november 30. napján született Jugoszlávia területén, Szabadkán negyedrészt magyar származású családban. A férfi gyermekkorát bátyjával, Borivojjal és húgával, Mirjanával főként szülei Csikérián található tanyáján töltötte. Az iskolák elvégzése után először egy kannákat gyártó üzemben dolgozott, majd a vasútnál helyezkedett el. Édesapja és az őt ismerő szabadkaiak szerint ekkor még jóravaló, szorgalmas fiatalember volt, akit a légió és a háború borzalmai változtattak lelketlen gyilkológéppé. Azonban ez nem feltétlenül igaz, Magda ugyanis heves vérmérséklete miatt számos alkalommal került összetűzésbe a törvénnyel már fiatalon is, elsősorban vagyon elleni bűncselekmények elkövetésének gyanúja merült fel vele kapcsolatban. Mivel a lebukás veszélye fenyegette több ügy kapcsán is, elhagyta az akkori Jugoszlávia területét és beállt a francia idegenlégióba.

Magda Marinko 1986-87 és 1989-90 között teljesített szolgálatot a légió kötelékében, melynek soraiban több kontinens számos harcterén csatába küldték. 27 éves korára megtanult bánni a világ szinte összes fegyverével és vélhetően több halált látott, mint amennyit ép lélekkel fel lehetett volna dolgozni. Elfogása után egyik vallomásában azzal hencegett a magyar rendőröknek, hogy részt vett Csádban egy falu teljes lakosságának kiirtásában is. Magda Marinko egyébként átlagos testalkatú, középszerű férfinak tűnt első látásra, akiről – bár szeretett kérkedni – senki nem gondolta volna, hogy milyen veszélyes lehet. Egy alkalommal például mikor a Milos Kordic vezette szerb nyomozók kihallgatták Szegeden a börtönben, Magdát összebilincselt kézzel ültették eléjük. Arra a kérdésre, hogy milyen módon jutott be az áldozatok házába, kért egy takarót a kezeire, majd nagyjából 15 másodperc múlva bilincsek nélkül húzta elő azokat.

1990-ben megszökött az idegenlégióból és – bár saját vallomásán kívül nincs rá más bizonyíték – a délszláv háború vérzivataros káoszát kihasználva csatlakozott a Zeljko Raznatovic vezette félkatonai alakulathoz, melyet csak Arkan Tigriseikéntismert meg a világ. A szerb különítmény elsősorban etnikai tisztogatásairól várt hírhedtté, a békés polgári lakosság kifosztásában és bántalmazásában jártak élen. Akcióik nagy részét a civileknél fellelhető anyagi javak (különösen az arany) elrablása motiválta.

Azt, hogy Magda Marinko ténylegesen részt vett-e azokban a mészárlásokban, amit Arkan katonái elkövettek, valószínűleg csak ő maga tudja. Az azonban biztos, hogy ezekben az időkben Jugoszlávia területén tombolt az erőszak, Magda pedig kivette a részét belőle. Egyes források tudni vélik, hogy bérgyilkosságokat vállalt és ekkor került kapcsolatba a szerb titkosszolgálatokkal is. Az általa bevallott és bizonyított első gyilkosságra 1993. február 24-én került sor. Marinko tippet kapott egy Jovan Sredanovic nevű autóneppertől és annak apjától, hogy Szabadka belvárosában, a Ljubljanszka utcában él egy gazdag zsidó ékszerész, aki legalább 12 millió német márkát tart otthon a házában. A gondos terepszemle, a rabláshoz szükséges Scorpio típusú gépfegyver beszerzése és egy balul sikerült próbálkozás (a kutya ugatni kezdett, mikor a két maszkos férfi beugrott a kerítésen és a szomszédok a zajra felkapcsolták a villanyt) után 1993. február 24-én este fél 11-kor Magda Marinko és Jovan Sredanovic behatolt a kiszemelt házba. A kutyát ezúttal hamar megölték a hangtompítós gépfegyverrel és mivel úgy tudták, hogy nincs otthon senki, elkezdték átkutatni az ingatlant. Az ékszerész aznap este tényleg nem tartózkodott otthon, de megkérte bejárónőjét, hogy töltse a házban az estét. Fehér Ida felébredt a neszezésre és az egyik szoba sarkából rémülten „Ki az?”-t kiáltott. Magda Marinko úgy lőtte le a nőt, hogy nem látta pontosan, hol állt, csak a hangját hallotta. Később roppant büszke volt arra, hogy légióban tanult „hallás utáni lövés”technikát itt is kamatoztatni tudta. A rablók a hatalmas zsákmány helyett összesen 3.000,- márkával távoztak.

Ezt követően egyre forróbbá vált Magda lába alatt a talaj Jugoszlávia területén. Tekintettel a háborúban végrehajtott, „dicső” tetteire, a szerb hatóságok egy ideig békén hagyták, de mikor 1993 közepén rálőtt valakire egy Zlatna nevű étteremben, elfogatóparancsot adtak ki ellene. Marinko ezek után úgy döntött, hogy átteszi a székhelyét Magyarországra. Szegeden telepedett le, azt hangoztatta, hogy ki akarja tanulni az ötvösmesterséget, és még egy vállalkozást (Imperial Kereskedelmi és Szolgáltató Bt.) is alapított. A céget természetesen nem működtette, helyette állandó és aktív kapcsolatot tartott fenn az olajszőkítésből, fegyverkereskedelemből és valutázásból élő szegedi alvilág délszláv alakjaival. 1993. október 14-én bevándorlási kérelmet nyújtott be, 1993. december 29-én pedig már a külföldiek számára rendszeresített személyi igazolványt is megkapta. Állítása szerint 4000 márka kenőpénzt fizetett azért, hogy 1994. március 15-én letehesse a magyar állampolgársághoz szükséges esküt. Erre azonban már nem került sor. Magda ugyanis telhetetlen lett. Bő egy hónap leforgása alatt bizonyítottan 9 (valószínűsíthetően 13) embert ölt meg hidegvérrel anyagi haszon reményében. 

A Horváth-gyilkosság (Kecskemét)

Alvilági kapcsolati révén Magda Marinko tisztában volt vele, hogy Horváth Antal, kecskeméti vállalkozó fegyver- és alkoholkereskedelemmel foglalkozott és ebből jelentős vagyonra tett szert, ezért elhatározta, hogy kirabolja. Ehhez azonban úgy döntött, hogy emberekre van szüksége és megkérte közeli ismerősét, Iván Sinkovic-et, hogy szerezzen számára megbízható társakat. A „belgrádi fiúk” 1993. december 17-én Csikérián a Marinko-tanyán találkoztak először Magdával és a halálbrigád összeállt. 1993. december 19-én Magda Marinko és három társa az éjjeli órákban behatolt Horváth Antal házába, ahol azonban csak a felesége volt otthon. A férfiak fenyegetni kezdték a nőt, hogy adja elő az értékeket, de mire bármit is mondhatott volna, hazaérkezett Horváth Antal egy üzlettársa, bizonyos Dragutin Kujundzsic társaságában. (Magda és Dragutin szintén ismerték egymást ugyanazokból az alvilági körökből.)

A fenyegetések hatására Horváth Antal elmondta a rablóknak, hogy Mercedese kesztyűtartójában található 800.000,- Forint, de többet nem tud adni. Ezt követően Magda Marinko hangtompítós, B3832 számú Scorpio gépfegyverével öt darab lövéssel megölte Horváth Antalt, majd öt darab lövéssel meggyilkolta az életéért könyörgő Dragutin Kujundzsic-et. Mikor a halálbrigád elhagyta a lakást, visszament és Horváth Antalnét is megölte, közvetlen közelről hat lövéssel. A tettesek későbbi vallomásai alapján a bíróság úgy ítélte meg, hogy – annak ellenére, hogy Magda a többiekre kente a gyilkosságokat – mindhárom emberölést Marinko követte el.

A rablók 800 ezer forintot és egy Omega karórát vittek el. A mészárlást Horváthék gyermeke, a 8 éves kisfiú túlélte, ő riasztotta a mentőket, mikor hajnal három környékén felébredt.

Némethné Márton Edit (Orosháza)

Magda Marinko tippadókón keresztül tudomást szerzett egy orosházi házról, ahol vélhetően nagyobb összegű készpénzt tartanak, ezért 1994. január 5-ére ismét összehívta a halálbrigádot. A három tettestárs közül kettő – Goran Stravric és Szinisa Petric – ugyanaz volt, aki a kecskeméti gyilkosságokban is részt vett. A négy férfi még aznap este behatolt Némethné Márton Edit (A nő egyébként nagynénje volt a tragikus sorsú Farkas Helgának, azonban a két ügy között nincs összefüggés.) orosházi ingatlanába. Az asszony éppen aludt, de mikor a rablók rátámadtak, felébredt és védekezni kezdett. Marinko megpróbálta megbilincselni, de nem sikerült, ezért Szinisa Petric segítségével az egyik szobában talált cselgáncsövvel összekötözte a kezeit, majd az ágyhoz kötözte és egy szürke színű nyakkendővel megfojtotta.

A brigád ezúttal 100.000,- összegű készpénzt, kisebb értékű ékszereket és két márkásabb órát tulajdonított el. A házban az asszonyon kívül két kiskorú lánya tartózkodott otthon, akiket a rablók megbilincseltek, de életben hagytak.

A Z. Nagy-gyilkosság (Szeged)?

1994. január 23-án éjszaka ismeretlen tettes a gardrób helyiség udvarra néző ablakán keresztül behatolt Z. Nagy Bálint szegedi cukrász házába, majd álmában agyonlőtte a férfit (egy lövés), annak feleségét (3 lövés), 16 éves fiát (4 lövés) és 10 éves fiát (1 lövés). A mészárlást követően az elkövető a család ékszereit vitte magával.

Elfogását követően Magda Marinko végig következetesen tagadta, hogy ő ölte volna meg a négytagú családot (elmondása szerint tudta, ki a gyilkos, azonban nem akarta megnevezni), de a nyomozók és később az ügyészség is meg volt róla győződve, hogy kizárólag ő lehet a tettes. A beszerzett bizonyítékok azonban nem voltak elegendőek.

Lássuk, miért ítélte úgy a bíróság, hogy ebben az esetben nem lehet kétséget kizáróan bebizonyítani Magda Marinko bűnösségét.
– A ballisztikai szakértő kimutatta, hogy ugyanaz a Scorpio típusú gépfegyver végzett Horváth Antalékkal Kecskeméten és a Z. Nagy családdal Szegeden, de beismerő vagy társtettesi vallomás hiányában a fegyverazonosság nem jelentette a fegyver használójának azonosságát is.
– A Vajdaságban talált rablott ékszerek között Z. Nagy Bálint első felesége felismert 17 darabot, azonban később elismerte, elképzelhető, hogy csak ugyanolyanok vagy hasonlóak.
– Z. Nagy Bálinték fürdőszobájában lefoglaltak egy Pocket-Mate ceruza zseblámpát, melyet később – több más használati tárgyával együtt – Magda Marinko elé tártak, aki egykori lakótársa lámpájaként jelölte meg azt. Mivel azonban az ujjlenyomata nem volt rajta és az élettársa nem ismerte fel, a bíróság nem látta igazoltnak az összefüggést.
– Magda Marinko cipőjén ugyanolyan talajmaradványokat talált a szakértő, mint a Z. Nagy Bálinték kertjében található föld, de a hibalehetőség olyan nagy arányú volt, hogy a bíróság ezt is elvetette.
– Egy autóban várakozó személy fantomkép alapján felismerni vélte Magda Marinkot a tetthely közelében, de ismerősei vallomása szerint Marinko aznap este moziban volt, ráadásul termete miatt nem is fért volna be a kis ablakon. Ennek ellentmond, hogy Magdát gumiembernek becézték a légióban.

 A szabadkai és palicsi gyilkosságok

A kevés zsákmányt hozó orosházi gyilkosság (és szegedi gyilkosság?) után Magda Marinko visszatért Szabadkára, ahol Ivan Sinkovic segítségével új célpontokat kereset a halálbrigád számára. Látható, hogy Magda nem volt valami türelmes, alig egy hónap telt csak el a kecskeméti rablógyilkosság óta, de ő már a sokadik bűncselekményt tervezte. 1994. január 25-én éjszaka csapata három tagjával először szabadkán végzett a Petric családdal (Milan, a férj, Sztana, a feleség és Dane, a 10 éves kisfiú), majd pár órával később Palicson megölte Joszip és Verica Agatic-ot (a gyilkosságokat végignéző lányukat életben hagyták). Egyetlen éjszaka öt ember életét oltották ki. A bűncselekmények elkövetésénél mindvégig a sokat emlegetett Scorpio gépfegyvert használta, melyet aztán szétszerelve a palicsi tóba dobtak. Egyes források szerint Milan Petric és Joszip Agatic likvidálását szerb politikai körök rendelték meg, tekintettel arra, hogy a két férfi számított akkoriban a legnagyobb dohánykereskedőnek Jugoszlávia északi részén (csempészett dohánypapírral látták el a gyárakat), ezzel pedig erősen zavarták Milosevic elnök „üzleti érdekeltségeit”. Akárhogy is, a halálbrigád ezúttal körülbelül 80.000,- német márkát és rengeteg aranyat zsákmányolt a két helyszínen.


A képen a palicsi gyilkosság helyszínelése látható

Elfogás

A magyar nyomozóhatóság eközben nem tétlenkedett. Horváth Antal meggyilkolása után nem sokkal azonnal a látókörükbe került Marinko. A vállalkozó Omega órája ugyanis Szegeden tűnt fel orgazdáknál és a rendőrségi informátorok (besúgók) megerősítették, hogy Magda volt az eladó. A szakértők továbbá azt is megállapították, hogy a szegedi tetthelyen talált töltényhüvelyek ugyanabból a fegyverből származnak, mint amivel Kecskeméten gyilkoltak. Egy szemtanú pedig egy Magdához hasonló kinézetű férfit látott Z. Nagy Bálinték háza előtt a gyilkosság éjszakáján.

Ez már elegendő volt a rendőrségnek, hogy gyanúsítottként kezelje Magda Marinkót, de azzal is tisztában voltak, hogy kellő körültekintéssel kell eljárniuk egyrészt azért, mert a bizonyítékok még csak közvetettek voltak, másrészt azért, mert tudomással bírtak Marinkó háborús múltjáról. Ebből következően egy nyomozó 1994. január 28. napjára szóló idézést dobott be a férfi szegedi lakásának postaládájába, melyben a bevándorlási ügyével kapcsolatos kérdések tisztázása miatt hívták be a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányságra. A megadott napon (2 nappal a szabadkai és palicsi gyilkosságok után) Magda Marinko besétált a rendőrségre és Koszó Zoltán megkezdte a semleges témákról szóló kihallgatást.

A vallomás felvétele közben került sor arra, ami egyértelművé tette a nyomozók számára, hogy a gyilkossal van dolguk. Horváth Antal holtteste alatt ugyanis egy cetlit találtak, melyre Magda Marinko neve és egy szabadkai kávézó telefonszáma volt felírva. A cetli valószínűleg kiesett Marinko zsebéből a rablás alatt és mikor Koszó Zoltán arra kérte, hogy egy csomó más tárgy közül válassza ki, hogy melyik az övé, azonnal a cetlire mutatott, lévén, hogy nem tudhatta, hogy az honnan került a rendőrséghez.

Koszó Zoltán megőrizte a hidegvérét és egy másik helyiségbe kísérte Marinkot, ahol folytatta a kihallgatást. Először azonban át akarta pakolni az egyik írógépet egy másik asztalra, hogy jobban elférjenek és ezért egy pillanatra hátat fordított a szerbnek. Azt nem lehet pontosan meghatározni, hogy Marinko mikor fogott gyanút, de ekkor hátulról nekiugrott a nyomozónak, dulakodni kezdtek és a gyilkos megpróbálta megszerezni Koszó övéről a szolgálati fegyvert. A rendőrtiszt kiáltozni kezdett, mire három másik nyomozó rontott be a szobába és az ekkora már az ablakon kiugrani készülő Marinkot együttes erővel teperték le a földre.

A hosszú kihallgatások alatt Magda Marinko fokozatosan ismerte be a gyilkosságokat (ekkor vált világossá a hatóság előtt, hogy Némethné megöléséért is ő a felelős), ráadásul a szerb hatóságok kézre kerítették tettestársait is (akik közül ma már egy sincs börtönben!) és megtalálták a palicsi tóba dobott Scorpio-t is.

Egyes források szerint Marinko már a rendőrségre is csak azért ment be, mert az alvilágban vérdíjat tűztek ki a fejére Agatic meggyilkolása miatt és csak a rácsok mögött érezhette magát biztonságban, de ez a teória nem nyert igazolást. A bíróság végül életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte Magda Marinkót az orosházi és a kecskeméti gyilkosságok miatt. Figyelemmel arra, hogy az akkori Btk. nem ismerte a tényleges életfogytig tartó büntetést, Marinko büntetése 2019-ben lejárna, de további 200 napot kapott egy őr megtámadásáért, ezért ténylegesen 2020-ban szabadulhat. Szabadlábra azonban nem kerül, mert távollétében Szerbiában halálra ítélték az ott elkövetett gyilkosságok miatt. Az ítéletet a halálbüntetés eltörlése után 40 évre változtatták, melyet a Magyarországon letöltött 25 év után kell megkezdenie, így legkorábban csak jóval 80 éves kora után léphet újra a szabad levegőre.Magda Marinko Sátoraljaújhely, Sopronkőhida és Szeged után jelenleg Tiszalökön tölti a büntetését és sajtóhírek szerint karbantartóként dolgozik vagy festeget a zárkájában (a fenti képet egy börtönkiállításon ki is állították). Interjút nem ad, azonban néha felröppenek olyan információk, hogy bosszút esküdött és halállistát írt, melyen azok szerepelnek, akiket szabadulása után meg akar ölni.

Reméljük, erre soha nem kerül majd sor.

Megjegyzés:

Az írás – szerzői azonosság okán – megegyezik az egyperceskrimi.blog.hu oldalon található – már csak korlátozott ideig megtalálható – cikkel.

Források:

http://www.szeku.hu/cikk/szeged/5016/marinko-dosszie_arkan_tigrise_ketrecbe_zarva
http://www.szeku.hu/cikk/sotet_oldal_16/3631/magda_marinko_dosszie_barbarok_ideje
http://www.szeku.hu/cikk/sotet_oldal_16/3754/marinko-dosszie_vallomas_az_oroshazi_gyilkossagrol
http://www.szeku.hu/cikk/szeged/5318/marinko-dosszie_megis_ki_ez_a_magda
http://szeku.hu/cikk/szeged/4388/marinko-dosszie_-_az_elso_aldozat_feher_ida
http://szeku.hu/cikk/szeged/4774/marinko-dosszie_otvenezer_markas_zsakmany_palicson
http://www.szeku.hu/cikk/szeged/4529/marinko-dosszie_cart_gyilkoltak_szabadkan
http://promenad.hu/cikk/magda-marinko-a-delvideki-halaloszto-1-164818
http://promenad.hu/cikk/magda-marinko-a-delvideki-halaloszto-2-164866
http://promenad.hu/cikk/magda-marinko-a-delvideki-halaloszto-3-164883
http://24.hu/szorakozas/2014/01/24/szegedi-meszarlas-nincs-bizonyitek-a-gyilkosra/
http://24.hu/szorakozas/2014/01/23/a-nap-amikor-megoltek-a-szegedi-cukraszcsaladot/
http://arhiva.alo.rs/vesti/hronika/srpski-dzek-trbosek-ubio-14-ljudi/14214
https://library.hungaricana.hu/hu/view/BacsKiskunMegyeiNepujsag_1994_02/?pg=246&layout=s
https://hu.wikipedia.org/wiki/Magda_Marink%C3%B3
http://www.magyarszo.com/hu/2008_11_29/kozelet/88260/
http://mno.hu/migr_1834/magda-marinko-ugynok-volt-836975
http://www.atv.hu/szines/20131206-karora-buktatta-le-a-sunyi-gyilkost-ot-ev-es-szabadulhat-marinko
A bejegyzés kategóriája: True Crime
Kiemelt szavak: .
Közvetlen link.