Öt holttest a kútban

Figyelem, a következő bejegyzést csak erős idegzetű olvasóim részére ajánlom!

Jancsó Ladányi Piroskáról lesz szó, akit 1954. december 12-én akasztottak fel a szolnoki börtön udvarán. A halálakor még csak 21 éves lány kivégzését népes közönség nézte végig és többen keresztet vetettek, mikor valamivel délelőtt 10 óra után kiszenvedett. Jancsó Ladányi Piroska a vád szerint öt kislányt ölt meg brutális kegyetlenséggel 1953 nyara és 1954 ősze között Törökszentmiklóson. A gyilkosságok szexuális töltete és nekrofíliára utaló körülményei, valamint végrehajtásuk módja minden ép eszű emberben megbotránkozást keltett már akkor, de nyugodtan kijelenthetjük, hogy most, hatvan évvel később is.

Jancsó Ladányi Piroska ügye megkerülhetetlen a magyar bűncselekmények hosszú históriájában, ráadásul ebben az esetben is felbukkannak olyan titokzatos, soha fel nem derített mellékszálak, melyek egy egészen sötét árnyalatot is adnak az egyébként is horrorisztikus történetnek.

Jancsó Ladányi Piroska 1934. január 15-én született Törökszentmiklóson Jancsó Borbála és Ladányi Gyula gyermekeként. Borbála rossz hírű, szegény sorból származó nő volt – 14(!) testvéréből 14 elhalálozott -, aki még iskolába se járt. 16 éves korára már egymásnak adták a férfiak és igen gyakran természetben fizetett ellátásért, ételért vagy ruháért a tehetősebb gazdáknak. Ilyen körülmények között nem csoda, ha házasságon kívül öt gyermeke is született négy különböző apától (az újszülöttek közül kettő halálát kihűlés okozta, egy pedig megfulladt). Piroska apja egy jómódú, de iszákos gazdálkodó volt (40 holdas birtokkal rendelkezett), aki nem ismerte el a gyermeket sajátjának. Csak 1949-ben, mikor Piroska már 15 éves volt fizetett 600 forintot Borbálának tartásdíj gyanánt, azt is hatósági nyomásra. A II. világháború alatt Borbála lányával és 1942-ben született fiával, Jóskával, valamint elszegényedett, nyomorgó anyjával cselédszállásokon, mellékhelyiségekben, vagy akár félreeső kamrákban húzta meg magát. A mondhatni rendezetlen anyagi és egyéb körülmények miatt a két gyermek sok időt töltött gyermekotthonban is, míg a háborút követő években rájuk nem mosolygott a szerencse.    Borbála ekkor már rendszeresen a testéből élt. Alkalmanként 3-10 forintot kért egy-egy légyottért, de előfordult, hogy egy tál levesért vagy egy darab zsírszalonnáért adta oda magát, néhány esetben fiú gyermeke jelenlétében. Mielőtt azonban végleg elszegényedve, teljesen az utcára kerültek volna, a hatályos jogszabályok következtében Jóska apja (Weisz Lipót kereskedő) után megörökölték Törökszentmiklóson a Vörös Hadsereg útja 171. szám alatt álló romos házat. A család még jobban lelakta az épületet és 1954-re már méteres gaz nőtt az udvaron, a melléképületekben lévő edényeket használták wc gyanánt és az egész épületben elszaporodtak a bolhák és patkányok.

Az ilyen körülmények között felcseperedő Piroska anyja későbbi vallomása és a beszerezhető adatok szerint is durván eltorzult lelkű, kegyetlen teremtés volt. Rendszeresen elszökdösött otthonról (először 10 évesen!), lopási ügyekbe keveredett, egy hónapot még börtönben is töltött. Borbála elmondása szerint Piroska agresszív gyermek volt, akinek örömöt okozott, ha más gyerekeknek fájdalmat okozhatott, sőt, tizenhat éves korában már rendszeresen kezet emelt anyjára is, akinek időnként jól ellátta a baját. A nyomozás során Borbála azt is elmondta, hogy mikor egy alkalommal otthon hagyta Piroskát és hét éves öccsét, arra ért haza, hogy a lány meztelenül fekszik az ágyon, Jóska pedig orális örömökben részesíti. Piroska később vallomása során ezt úgy kommentálta, hogy „a testvéremmel történt fajtalankodás során igen kellemes érzést éreztem.”

A gyilkosságokat követő pszichológiai vizsgálatok alapján megállapítást nyert, hogy Jancsó Borbála szellemileg korlátolt, alacsony értelmi képességű nő volt. Azonban voltak olyan vélemények is, hogy nagyon is tisztában van a világ dolgaival és csak megjátssza az együgyű, szegény teremtést. A lefolytatott eljárás során ugyanis minden esetben pontosan emlékezett rá, hogy ki, mikor, mit mondott és azonnal érzékelte, ha keresztkérdésekkel próbálják összezavarni. Ugyanilyen összeegyeztethetetlen volt a korabeli hatóságok számára, hogy Piroska az öt elemi iskola és a rettenetes, általa is bevallott bűncselekmények ellenére is tájékozott, a széles látókörrel rendelkező lány volt, aki amellett, hogy imádott olvasni és verseket írni, folyékonyan beszélt oroszul is.

Mint az előzőekből is láthatjuk, Jancsó Piroska valamilyen rejtélyes okból kifolyólag vonzódott a szovjet katonákhoz. Elmondása szerint tizennégy éves kora óta rendszeresen folytatott szexuális viszonyt velük, amelyekből két különböző apától két gyermeke is született. A gyermekek közül az idősebbet 1951-ben intézetbe adták, míg a gyilkosságok idején 1 éves Mihály még a Vörös Hadsereg útja 171. szám alatt élt a családdal. A ház 1953-ra a törökszentmiklósiak szemében egyet jelentett egy lepusztult bordéllyal, ahol anya és lánya fogadták a „vendégeket”, akiktől időnként mindenféle nemi betegséget is összeszedtek. Piroska ekkora már húsz éves, hírhedt alakja a városnak, aki rendkívül jó kapcsolatot ápol a Szolnok-Alcsi laktanyában állomásozó orosz hadsereg Törökszentmiklós határában, a Czégény-tanyán szolgálatot teljesítő helyőrségének tagjaival (az egység feladata a tanyán lévő telefonállomás felügyelete volt). Olyannyira, hogy egy alkalommal egy barátnőjének meg is jegyezte, hogy őt nem érheti bántódás ebben a városban

Az első gyilkosságra 1953. október 13-án került sor. Magyarország ebben az időben kezdett levegőhöz jutni az elmúlt évek Rákosi-korszakának fojtogató zárkájában. Sztálin halála után a magyarországi diktatúra szorítása is enyhülni látszott, de a kolhozosítás és az értelmetlen tervgazdálkodás az élet minden területére befurakodott. Nem volt ez másképp a rendőrséggel és az ügyészséggel sem. A nyomozóhatóság sikeres szétverése után a szolgálati szabályzatot bújó, bűncselekmények felderítésére kevésbé alkalmas állomány alakult ki, melynek tevékenysége sokáig abban merült ki, hogy az egymást feljelentgető munkásokat és szomszédokat az ÁVO, majd később ÁVH kezére adja. Nem véletlen, hogy a Jancsó Ladányi Piroska által elkövetett gyilkosságok nyomozása során a rendőrség tulajdonképpen azt sem tudta, mit csináljon.

A hosszú felvezető után következzenek maguk a bűncselekmények, melyek brutalitása több kérdést is felvet az elkövető vagy elkövetőkkel kapcsolatban, de erről később.

1953. október 13-án eltűnt Törökszentmiklósról Komáromi Marika, a 11 éves, de koránál jóval fejlettebbnek látszó kislány. A rendőrségi nyomozás során hamar látókörbe kerültek azok a nők, akik az orosz katonákkal létesítettek rendszeresen nemi kapcsolatot pénz és ellátás fejében. Egyikük, Lajkó Rozália vallomásában el is mondta a nyomozóknak, hogy Komáromi Marikát Jancsó Piroskával látta utoljára, amint a Czégény-tanya felé tartanak, de a rendőrség figyelmen kívül hagyta ezt az információt. Piroska későbbi vallomásaiban többféleképpen mondta el, hogy mi történt a kislánnyal. A bíróság azt a vallomást fogadta el végül, mely szerint Piroska elcsalta Marikát a Vörös Hadsereg útján lévő házukba, megfojtotta egy villanydróttal, levetkőztette, majd miután az arcára ülve kiélte nemi vágyait, a nyakára kötött kötél segítségével kihúzta és a ház tornácán található, fémlemezzel borított kútba dobta. A gyilkosságot követően Piroskát is kihallgatták a rendőrségen tanúként, de vallomását nem tartották fontosnak. Ahogy azt sem, hogy Komáromi Marikáról fényképet szerezzenek be vagy országos körözést adjanak ki. Nem foglalkoztak a szülők által megadott személyleírással sem. Pedig a később feltárt adatok szerint Piroska már a rendőrségre is Komáromi Marika cipőjében ment be vallomást tenni…

Komáromi Marika eltűnését követően hosszú ideig nem történt újabb gyanús esemény, majd 1954. június 12-én eltűnt a 13 éves Hoppál Piroska, 1954. augusztus 9-én a 17 éves Simon Irén, 1954. augusztus 11-én a 13 éves Botos Mária, 1954. augusztus 14-én pedig a 13 éves Szőke Katalin. Törökszentmiklós felbolydult és a lakosság rettegni kezdett, hiszen egy hónap leforgása alatt négy fiatal lány tűnt el. A rendőrség a kezdeti tehetetlenség után megpróbálta felderíteni a nyomokat és a közvélemény egyre erősödő szorítása mellett a magyar viszonyok között szokatlan módszerekhez is folyamodott. Az egyik eltűnt lány testvérét például naphosszat sétáltatták a városban csalinak használva, a városban megjelenő zsidó vérvád gyanúja miatt pedig egy nyomozót leküldtek az egykori zsinagóga pincéjébe, aki egy egész éjjel várakozott ott, hátha lefülel valami sötét rituálét.

Piroska vallomásaiból a következő idővonalat lehetett később rekonstruálni.

– 1954. június 12-én elcsalta a piacon csirkét áruló Hoppál Piroskát a házukba, ahol egy dróttal megfojtotta. A vallomását rögzítő jegyzőkönyv szerint ezt követően: „A holttestnek megtekintette nemi szervét, azt nyalta, majd egy sárgarépát dugdosott saját nemi szervébe, és így elélvezett. Ezután a holttest nemi szervébe egy seprűnyél végét bedugva lemérte annak mélységét. Később Hoppál Piroska kilógó nyelvéhez dörzsölgette saját nemi szervét, s közben a holttest mellét fogdosva, újból elélvezett.” A testet ezután szintén a kútba dobta.

– 1954. augusztus 9-én átcsábította Simon Irént a Vörös Hadsereg útja 171. szám alá, majd egy villanydróttal megfojtotta. A gyilkosságra azért került sor, mert a lánnyal korábban több alkalommal szexuális viszont létesített és félt, hogy kikotyogja a titkukat. A holttestet lemeztelenítve a másik két korábbi áldozat mellé a kútba rejtette.

– 1954. augusztus 11-én a Törökszentmiklósra keresztanyjához nyaralni érkezett Botos Marikát szólította le a buszmegállóban, majd azzal az ürüggyel, hogy segít vinni a csomagjait, mellé szegődött. Útközben azonban valahogy sikerült becsalnia a – most már nyugodtan kijelenthetjük – borzalmak házába. A kislányt egy pamutzsinórral fojtotta meg, majd a holttesttel szexuális kapcsolatot létesített. A lemeztelenített, halott Marikát a kútba dobta.

– 1954. augusztus 14-én a vasútállomás környékéről csalta el Szőke Katalint, akit ezúttal egy nadrágszíjjal fojtott meg, majd kiélte a holttesten a vágyait. A tetemet ezúttal is a kútba dobta.

Ki tudja, meddig folytatódtak volna a borzalmas gyilkosságok, ha 1954. szeptember 2-án Balázsi Istvánné (egyes források szerint Balázs Istvánné) nem tesz bejelentést a rendőrségen, hogy Jancsó Piroska meg akarta ölni. Történt ugyanis, hogy a két nő korábban együtt szórakozott különböző férfiakkal, melyet követően Piroska ellopta Balázsiné zsákban tartott ruháit. Mikor pedig az asszony megjelent a Vörös Hadsereg útja 171. szám alatt szeptember 2-án, hogy visszakérje azokat, Piroska pálinkával kínálta, melynek hatására Balázsiné elálmosodott és a gazos udvaron lefeküdt. A nő később arra eszmélt, hogy Piroska egy dróttal fojtogatja, birkózni kezdtek és Balázsiné a rendőrségre rohant. Az előállított Piroska beismerte az emberölési kísérletet és a Balázsiné ruháit kereső rendőrök a házkutatás során véletlenül felfedezték a tornácon a fémlemezzel borított kutat, melyből öt szinte felismerhetetlen kislány bomló teteme került elő…

A rendőrségi kapkodás és fejetlenséget jól mutatja, hogy Jancsó Ladányi Piroska első vallomásának felvételekor szinte az egész állomány jelen volt és még a gépírónő is tett fel kérdéseket a lánynak. Piroska szinte az első perctől kezdve teljes beismerő vallomást tett, azonban első nyilatkozatainak nagyon különös színezete volt. Legelőször azt mondta, hogy a gyilkosságokat Raffael Józsefnével és Simon Irén udvarlójával, Fekete Sándorral, valamint egy szovjet katonával követte el. A rendőrség őrizetbe vette a két megnevezett személyt, azonban nagyon hamar tisztázódott, hogy a bűncselekmények elkövetésének idején nem tartózkodtak a városban.

A második kihallgatásán Piroska már nem beszélt Raffaelnéről vagy Feketéről. Egyértelműen kijelentette, hogy a gyilkosságok Nyikolaj Bogacsov, orosz katona miatt történtek. A vallomás szerint Bogacsovnak megtetszett 1953 nyarán a teheneket legeltető Komáromi Marika és azt mondta Piroskának, hogy ha összehozza őket, akkor segít neki kijutni Szovjetunióba, a gyermeke apjához. A lány ráállt az alkura, azonban mikor elment italért, Bogacsov megerőszakolta Marikát, majd eltávozott. Mivel Marika fenyegetőzni kezdett, hogy elmondja a történteket a városban, Piroska úgy döntött elhallgattatja és megölte. Piroska vallomása szerint a második gyilkosságot is ugyanezen okok miatt követte el, azonban az erőszakot ekkor egy Andrej nevű katona követte el. A lány története szerint Bogacsov rendszeresen azzal hitegette, hogy ha fiatal, szűz lányokat szerez neki, akkor kijuttatja majd a Piroska által csodált Szovjetunióba. A harmadik és a negyedik gyilkosságok előtt Bogacsov mindkétszer megerőszakolta az áldozatokat, aztán Piroska megölte őket. Az ötödik alkalommal azonban egy másik orosz katona, Hammelzanov őrmester is jelen volt, a gyilkosságot pedig ezúttal Bogacsov követte el a katonai szíjával.

A magyar rendőrség képzeletbeli hátán természetesen felállt a szőr a hallottak alapján. Ha ugyanis az derült volna ki, hogy egy pedofil orosz katona miatt haltak meg a kislányok, az beláthatatlan következményekkel járt volna az egész ország belpolitikai helyzetére. Továbbra sem világos, hogy a magyar hatóságok hogyan és milyen formában vették fel a kapcsolatot a Vörös Hadsereggel, de egyes források szerint már az első áldozat eltűnésekor is orosz nyelvű tájékoztató készült az eseményekről a Közép-Európában állomásozó orosz főparancsnok részére (!), aki képes volt Baden bei Wienből Szolnokra repülni három katonai ügyész társaságában. dr. Ruszka István, a Magyar Népköztársaság Legfőbb Ügyészségének képviselője szerint a Szolnok-Alcsi laktanyában állomásozó szovjet erők parancsnoka is lefokozásra került az események következtében. A törökszentmiklósiak pedig a mai napig esküsznek rá, hogy már Piroskáék házának kutatásakor rengeteg orosz katona volt jelen, akik több napon keresztül gyűjtötték a nyomokat és a sötétben lóháton közlekedtek a tetthely és a Czégény-tanya között.

A furcsaságokat tovább fokozza, hogy Piroska a fenti vallomást követő napon egy teljesen más verzióval állt elő. Új vallomása szerint egyedül követte el a gyilkosságokat, melyeket az ösztönzött, hogy korábban a piacon megvásárolt egy pornográf képeket tartalmazó könyvet, ami felkeltette a szexuális kíváncsiságát a nők iránt. A nyomozóhatóság ezt követően tisztázatlan információk alapján megállapította, hogy Bogacsov 1954 kérdéses időszakában nem is tartózkodott Magyarországon, valamint azt is tényként közölték ezután, hogy Piroska a gyilkosságok elkövetése után létesített szexuális kapcsolatot az áldozataival. Mindezt annak ellenére, hogy a holttestek olyan rossz állapotban voltak, hogy három szakértő sem tudta megállapítani, hogy szűzen haltak- e meg vagy sem. Az ötödik áldozat nyakán talált katonai szíj eredetéről pedig többé nem esett szó…

A kételyeket tovább erősíti az is, hogy ha Jancsó Piroska nem tudott megölni egy alvó nőt (Balázsiné), akkor miként volt képes meggyilkolni ébren levő, aktív ellenállást kifejtő lányokat, akik közül Komáromi Marikával saját elmondása szerint is percekig küzdött? Utolsó adaléknak pedig Mészáros Géza kutatómunkájának eredményét említhetjük, aki a Jancsó-per dossziéjában két orosz katonát ábrázoló fotót talált. A katonák szerepe sosem tisztázódott az ügyben (nem is volt róluk szó), de jól látható, hogy egyikük mellé valaki odaírta „Ladányi Piros”.

Hogy pontosan úgy történt-e minden, ahogy Piroska később elmondta, soha nem fogjuk megtudni. Az elmúlt hatvan év során sokan nem hittek a lány bűnösségében. Méltatlanul feledésbe merülő, kiváló írónk Rubin Szilárd több évtizedig kutatta a történtek miértjét, de mivel az államapparátus minden egyes alkalommal megtagadta tőle a vonatkozó iratok kiadását, a sejtésnél ő sem jutott közelebb. (Az író Jancsó Piroska történetét az Aprószentek c. könyvében foglalta össze.) Az biztos, hogy az orosz szál megléte és a gyanú, hogy egy katona szexuális rémtetteit az elhárítás egy kétes erkölcsi hírnévvel rendelkező, szegény lány „segítségével” tussolja el soha nem került bizonyításra.A bíróság Piroskát halára ítélte, anyja pedig lopásban történt bűnrészesség miatt 2,5 évet kapott. Egészen 1954. októberéig a nyomozás és az eljáró bíróság is úgy tudta, hogy Jancsó Borbálának nem volt tudomása a gyilkosságokról, csak a lánya által szerzett ruhák eladásában segédkezett. Piroska azonban a Legfelsőbb Bíróság előtt tett utolsó vallomásában azt nyilatkozta, hogy az anyja is tudott a tetteiről. A bíróság ezek után Borbálát először halálra, majd életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte, tekintettel arra is, hogy az már a nyomozás elején megállapításra került a gyilkosságok elkövetési módszeréből, hogy Piroska egyedül nemigen tudta volna azokat elkövetni. A bizonyítékok között szerepelt az is, hogy Simon Irén meggyilkolásakor udvarlója, Fekete Sándor bekopogott Jancsóékhoz és a suttogást vélt hallani a házból, mely csak az anyától származhatott. Borbála a zalaegerszegi börtönkórházban halt meg leépülve a hatvanas évek végén.

Az öt áldozatot a szolnoki Kőrösi úti temetőben helyezték végső nyugalomra a 11-es parcellában közös sírban, tekintettel arra, hogy a családjaik nem tudták hitelt érdemlően azonosítani a holttesteket és ezért nem is fogadták el soha, hogy őket találták meg a rémségek kútjában.

Megjegyzés:

Az írás – szerzői azonosság okán – megegyezik az egyperceskrimi.blog.hu oldalon található – már csak korlátozott ideig megtalálható – cikkel.

Források :

https://hu.wikipedia.org/wiki/Jancs%C3%B3_Lad%C3%A1nyi_Piroska
http://www.hallottad.hu/cikkek/magyar-sorozatgyilkosok-kutba-temetett-kislanyok
http://www.esolap.hu/archive/entryView/1400
Rubin Szilárd: Aprószentek
Faragó Ottó: Magyar sorozatgyilkosok (1900-2012)

Mészáros Géza írása:
http://www.szoljon.hu/jasz-nagykun-szolnok/bulvar/hatvan-eve-akasztottak-fel-jancso-piroskat-590016
http://www.szoljon.hu/jasz-nagykun-szolnok/bulvar/egy-kislany-eltunesevel-indult-a-verfurdo-589792
http://www.szoljon.hu/jasz-nagykun-szolnok/kozelet/hatvan-eve-akasztottak-fel-jancso-piroskat-4-resz-591989
http://www.szoljon.hu/jasz-nagykun-szolnok/bulvar/rettenetes-es-megbotrankoztato-titkok-derultek-ki-590077

Legát Tibor írása:
http://magyarnarancs.hu/lokal/halalkut-79665
http://magyarnarancs.hu/lokal/piroskaval-mindeg-baj-volt-79789
http://magyarnarancs.hu/lokal/a-nepkoztarsasag-neveben-79874

A bejegyzés kategóriája: True Crime
Kiemelt szavak: .
Közvetlen link.